Kisebb kommunikációs hiba miatt pletyka látott napvilágot a cserepesek háza táján. Arról kezdtek beszélni, hogy elképzelhető, hogy a Monier csoporthoz tartozó Bramac az év végével kivonul Magyarországról. Az állóvízbe dobott kavics rendes hullámokat vert, egymás után csörrentek meg telefonok, hogy akkor mi is történt?

2008 óta sok szomorú hír látott napvilágot, több nagynevű gyártó kényszerült arra, hogy valóban gyárat zárjon be, és tömeges leépítések is nehezítették az iparágban dolgozók helyzetét a válság kezdete óta. Kivonult a BricoStore, húzzák a harangot a Praktiker feje fölött, a profiltiszításon áteső Schwenk Dammtechnik eladta a Nikecell-t tokkal vonóval a Bachlnek, aki a Dryvit márkanevet és a vakolatgyárat továbbadta a Lasselsberger Knaufnak. Ilyen körülmények között könnyen látnak napvilágot pletykák, akár egy-egy vissza nem igazolt hírmorzsa alapján is.

A Bramac idén ősszel leállította a gyártást kecskeméti gyárában. Az eseményhez kapcsolódó kommunikációs tevékenység csak a szerződött partnerkereskedőkig juttatta el a hírt hivatalosan. Egy kecskeméti helyi online lapban megjelent, de máshol én nem találtam információt. A többi piaci szereplő másodkézből értesülhetett a hírről, így sodródhatott a pletyka szintjére a történet. Néhányan tudni vélték, hogy a Bramac az év végével kivonul kompletten Magyarországról. Ez komoly piaci rést hozna létre a betoncserép piacon, ahol a Bramac piaci részesedése 2013-ban nagyjából 50%, ami a teljes itthoni tetőfedő piac kb. 18%-a.

Az iparági versenytársakat kérdezve senki részéről sem a féktelen öröm volt tapasztalható a kivonulás felvetésére, inkább annak örülnének, ha ismét a válság előtti piacméreten lehetne osztozni a szereplőknek. Azzal mindenki egyetértett, hogy egy multi bármikor dönthet úgy, hogy nem finanszírozza tovább a végeken gyűlő veszteségeit, és hozhat hirtelen döntést.

Az igazsághoz a legegyszerűbb és leggyorsabb út az egyenes, így felhívtam Miheller Gábort, a Bramac ügyvezetőjét, hogy megtudjam, mi történt. A Bramac kivonulásával kapcsolatban egyértelmű és hivatalos cáfolatot kaptam, a cég megmarad a magyar piacon. A kecskeméti gyárat pedig nem zárják be véglegesen, 2014-ben tavaszán már ideiglenesen üzembe fogják helyezni a tervek szerint. Az egész mendemonda oka az volt, hogy nem akarták borzolni a kedélyeket a kecskeméti gyárhoz kapcsolódó negatív hírekkel, így csak a legszükségesebb körben tették közre az információt, ez adhatott okot a találgatásokra. Bízom benne – és a blog.hu SEO szakemberiben :) – hogy ez a cáfolat fog a legtöbbször előjönni, valós válaszokkal, ha valaki a piaci pletyka alapján próbálja keresni az igazságot.

Az őszi szezonban intenzív márkakommunikáció zajlott a Bramac részéről, nem készletfelszámoló, hanem csak átlagos, a piaci viszonyokhoz illeszkedő kedvezményekkel összerakott promócióval. A Lowe/GGK ügynökséget tavaly váltotta a Geszti Péter vezette OKEGO, egy százmilliós pályázat megnyerésével. A kreatív vérfrissítés a Bramac vezetőinek elvárása szerint alakult, jövőre is Gesztiék segítik a Bramacot.
Ezen túl elindult egy Partnerplusz elnevezésű, tudásalapú hűségprogram a kereskedőpartnerek számára, ami szintén azt sugallja, hogy készülnek a következő évre. A program háttere egy, a közelmúltban megjelent kiadvány „Amit a Bramacról tudni kell” címmel, mely a Bramac termékelőnyeit foglalja össze.

A kivonulás cáfolatát erősíti az a nem elhanyagolható tény is, hogy 2010-ben tisztává vált a Bramac tulajdonosi szerkezete. A Monier és a Wienerberger szétválasztotta korábbi közös érdekeltségeit, a betoncserepes Bramac a Monier-hez került, az agyagcserepes Tondachban lévő tulajdonrészt pedig a Wienerberger vette meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.