Nevet és ismertséget kell szerezni legalább lokálisan ahhoz, hogy a szolgáltató szektorban munkához lehessen jutni. Nincs ez máshogy az építészeknél sem, mégis hiába vannak nyitott csatornák arra, hogy megmutathassák magukat, nem élnek a lehetőséggel.

De miért nem? Ha valaki büszke a munkájára, akkor az szívesen mutogatja – gondolom én. Cukrász a fagylaltját, asztalos az ágyát (blogger a bejegyzését) és építész a házát. És mégsem. A cseh építészek most felnövő generációja frissen végzett profi fotósokkal fog össze azért, hogy profi, publikálásra alkalmas képek legyenek az épületeikről. És azon igyekeznek, hogy minél több helyen jelenjenek meg a terveik és a megépült házaik. Építész weboldalból is több a profi mint nálunk.

De itthon miért nem? Nem töltene el büszkeséggel egy építészt, ha felkerülne mondjuk az Építészfórum.hu nyitóoldalára az, amit ő álmodott meg? Nem értem. És nem is vagyok hajlandó megérteni, hogy - divatos kifejezéssel élve - a personal branding mellett hogyan mehetnek el becsukott szemmel, ráadásul egy olyan gazdasági helyzetben, amikor azt hallani építészektől, hogy kevés a munka, kevés a pályázati lehetőség.

Egy erős weboldalon megjelenő publikáció akár bőven helyettesítheti a saját oldalt, hiszen az építész nevére keresve nagy valószínűséggel adja ki a Google az első találati oldalon a publikált épületeket.

Mi kell ahhoz, hogy valaki nagy valószínűséggel megjelenjen az online építészeti sajtóban? Nem sok, némi amúgy is kéznél lévő információ összegyűjtése:

  • műleírás (doc+pdf) max 20 Mb
  • Tervek (alaprajz, metszet, homlokzat, helyszínrajz – max 20 Mb/pdf)
  • Látványterv (jpg 800x600)
  • Fotók (jpg 800x600)
  • szabad szöveg, ami több, személyesebb, mint a műleírás (doc)


Építészeti fotózásnak megvannak a hivatott szakemberei, de elfogadható minőségű épületfotókat akár az építészek is elkészíthetnek. Akinek van kedve elmélyedni és tanulni a fotózásról, annak továbbítom Csikós Gábor hivatásos fotóriporter és újságíró oldal-ajánlatát és véleményét:


„Ezeket javasolnám, meg egy 24 (35 mm-re átszámítva) vagy nagyobb látószögű lencsét és állványt beltérben:)Az építészek jobb épületfotósok, mint a "síma" fotósok. Egyetemi tapasztalatom.
http://photo.net/learn/
http://fotovilag.hu/
http://fototipp.hu/
http://www.architectureweek.com/links/links.cgi/Photography



Ha a fotó megvan, akkor kell dobni egy e-mailt az editors(kukac)epiteszforum.hu címre, a képekkel és a leírással, hogy ez készült és szeretném bemutatni. (Disclaimer: én munkaidőben az Építészfórum csapatát erősítem, és felhatalmazással adom meg az e-mail címet.) Nem véletlenül jelennek meg diplomamunkák és hallgató tervpályázatok; a felnövekvő generáció már készség szinten használja a netet és bízik a personal brandingben, még akkor is, ha ezzel a szakmai közösség, vagy a széles nyilvánosság időnként gyilkos hangvételű kritikáját hívják ezzel elő.

Természetesen a széles értelemben vett akár szakmai, akár általános nyilvánosság nehéz kenyér, és nagy terhet ró az építészekre. Azt gondolom, hogy ez természetes, hiszen nem egy zacskó nápolyiról beszélünk, hanem olyan „termékekről”, amelyek életciklusa 30-50-100 év. A változás alapvetően abban keresendő, hogy az online felületek sok véleményt kapcsolnak hirtelenül és közvetlenül az építészhez. Az épített környezet formálása felelősséggel jár, és a tervek, épületek publikálásának kihagyása, vagy letiltása, a közösségtől való elfordulás nem oldja meg a dolgot. Az építész nem várhat emberöltőkkel később értékelő művészettörténészekre, vagy a megszokásra, indokolnia és reagálnia kell, lehetőség szerint azokkal együtt, akik megpályáztatták/kiválasztották/megvásárolták a tervet. Mindenesetre az világos, hogy a megvalósulás bármely szakaszába lép be a szakmai- és/vagy a nagyközönség, véleményt fog nyilvánítani. Már vannak olyan szervezetek, amelyek elsőre kicsit hátborzongatóan hangzó „közösségi építészetet” emlegetnek, de az biztos, hogy a véleményekre számítani kell. Egyszerűbb és jobb előbb, mint utóbb megvédeni az elképzeléseket, koncepciókat. A kapcsolódó közbeszéd, a növekvő ismertség pedig később kifizetődővé válhat.

Update:

 (ká)kávé kommentje jogosan világít rá arra, hogy a hazai építész-társadalom 1,5-2%-a beáll a reflektorfénybe. Részben a fiatal, feltörekvő generációra jellemző, hogy publikálják minden elérhető helyen az alkotásaikat, másrészt az itthoni néhánytucatnyi sztárépítész teszi lehetővé az őket megkereső szerkesztők számára, hogy megjelentessék a terveiket, épületeiket. Ugyanakkor ez az arány még mindig nagyon alacsony, sokkal több építésznek kellene megtanulnia az online megjelenést és prezentálást.

A bejegyzés trackback címe:

https://acskapocs.blog.hu/api/trackback/id/tr992083236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

e1bandi · http://acskapocs.blog.hu 2010.06.15. 13:11:52

@(ká)kávé: A felvetésed teljesen jogos, én a hazai sztárépítészeket nem számoltam bele a bejegyzésbe (az update-be behúzom a kommentedet). Az építészeknek ezt még tanulniuk kell, az biztos!

készházforum · http://keszhazforum.posterous.com/ 2010.06.15. 13:45:21

Érdekes... Bár nem kifejezetten építészeti lap.hu oldalakat szerkesztek, nálam folyamatosan jelentkeznek építészek a linkjeikkel, alig tudom elhelyezni őket. Vannak tehát olyanok is, akik keresik a nyilvánosságot.
süti beállítások módosítása