Az elmúlt hetekben tárgyalva többször hallottam építőanyag gyártók marketingeseitől, hogy nem használják többet a nyomtatott sajtót, az őszi kampányban már nem terveznek be nyomtatott lapokat. Ugyanakkor a szektor másik csoportjából pedig rendre azt hallom, hogy a nyomtatott lapokat kézbe venni micsoda gyönyörűség, romantikus hangulata van kinyitni egy magazint és hogy ők maguk is otthon egész lapsorozatokat őriznek a könyvespolcon.

Szerintem felesleges igazságot tenni a két vélemény között, és nincs is szándékomban. A válsággal küzdő világban persze a hatékonyság mércéje többnyire kötelező, de a ROI oltárán (még) nem vérzett el túl sok piaci szereplő. A néhány ezer példányban megjelenő lapok lapszámai között eltelt 1-2 hónap alatt az online szaksajtó 150-200.000 egyedi látogatót fogad. A különbség jelentős, százszoros feletti. A lakberendezési és design lapok, valamint témával foglalkozó online portálok közötti különbség sem kevesebb, sőt. Viszont a nyomtatott és az online lapok szerepe lényegesen eltér és mindkettőt a helyén kell kezelni. Az elvárások is mások, a print lapok inkább presztízst tudnak sugározni, reputációt tudnak teremteni, az online felületek szakmaiságot tudnak sugallni, emellett jók a call-to-action-ben, a promóciók népszerűsítésében és az olvasók bevonásában is – az építőiparhoz kapcsolódóan. Persze vannak átfedések, de ez természetes. A lényeges eltérés az egy (vagy ezer) elérés költsége illetve az elért olvasók mennyisége, ezek a mérőszámok a printből származnak, és az elektronikus média is adoptálta azokat. A legnagyobb változás – a megjelenéseken, oldalletöltéseken és példányszámokon túl – a print és az online sajtótermékek szerepe a hirdető szemszögéből.

Itt lép be a képbe az online hirdetési piacon már javában tartó harc a banner jellegű display hirdetések és a keresők találati oldalain és az erre szerződött oldalakon elhelyezett szöveges hirdetések között (Google Adwords, Etarget). A helyezet erős párhuzamot mutat a print és az online sajtó küzdelmével. A display hirdetések jóval korábban jelentek meg, és igaz, hogy mérőszámmal jól el lehetett ezeket látni, de a berobbanó search és text hirdetések kimagasló hatékonysága (itt is jó százszoros a különbség) sok szakemberben kezdi/kezdte megingatni a display hirdetések létjogosultságát. Pedig az eszközök szerepe itt még jobban elválik, hideg fejjel végiggondolva az értékesítési folyamat más-más pontján vethető be a két eszköz, ha a legnagyobb hatékonyság a cél. Megint almát hasonlítunk körtéhez. Legyen egy meghatározott cél, amihez olyan eszközöket kell hozzárendelni, amelyek a legnagyobb hatékonysággal teljesítik az elvárásokat. Lehet, hogy több eszközt is fel kell használni a fentiek közül, lehet, hogy az egyik helyettesíteni tudja a másikat, ezt mindig az adott feladat dönti el. De az biztos, hogy ha egy feladat elvégzésekor egy golfverseny szponzorációja és egy bulvárlapban meghirdetett promóció azonos súllyal kerül a mérleg két serpenyőjébe, akkor „valakinek elgurult a gyógyszere”.
 
Visszakanyarodva a print vs online sajtó oldalára, izgalmas összehasonlítási alapot nyújthat a jövőben a digitalstand.hu ahol kicsit olcsóbban, mint az újságosnál, de hozzá lehet jutni a lapokhoz. Kérdés, hogyha minden, ami elektronikus felületen van, az mérhető, akkor vajon lesznek-e publikus adatok arról, hogy az egyes cikkek olvasottsága mekkora. Eddig a print lapok adatai a teljes lapszám eladási, vagy terjesztési adataira vonatkoznak, a Digitalstand.hu-s megoldás viszont megadhatja az egyes cikkek, hirdetések megjelenési adatait…

A bejegyzés trackback címe:

https://acskapocs.blog.hu/api/trackback/id/tr573073491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.